Zenés önkifejezés – Anyák napi ünnepség Székelykövesden

2025. május 8.

Marosszék

Gyermekek es fiatalok támogatása

Zöldellő dombok között kanyarog az út Székelykövesd felé. Szépvidék. Isten háta mögöttinek tűnik. Egyszerű és díszes házak sorai mosódnak össze az autó ablakának tükrében, látásunkat a szemerkélő eső is korlátozza, a falvak és a természet harmóniája mégis szinte kézzel tapintható. Valójában Isten szeme előtti ez a hely. Erről tanúskodnak a barátságos, zenei tehetséggel megáldott emberek is, akikkel a helyi iskola épületében találkoztunk egy anyák napi műsor alkalmából.

Az ünnepségre a Gyulafehérvári Caritas Székelykövesden működő nappali foglalkoztatóközpontjának munkatársai – Tordai Csilla pedagógus és Kovács István szociálpedagógus – hívtak meg bennünket. Érkezésünkkor a szülők már az iskola egyik osztálytermében várakoztak izgatottan, kíváncsian, már-már türelmetlenül. A szomszédos helyiségből huncut kuncogás, bemelegítő hangfoszlányok szűrődtek át. Nem kellett soká várnunk, már be is vonultak a 0–4 osztályos gyerekek. Legszebb ruhájukban, mosolyogva érkeztek. Énekelni kezdtek tisztán, elragadóan. Az édesanyáikat köszöntő dalocskákat egyéni produkciókkal fűszerezték. Mini zongorán, kalimbán és furulyán játszottak, színes csengőkből csalogattak elő csíntalan dallamokat. Ukulele és gitár is előkerült, hogy még hangulatosabb legyen a műsor. A gyerekek táncoltak is. Érzékkel, élvezettel, valódi tehetséggel. A zene és tánc fölött érzett zsigeri örömüket az 5–8 osztályos lányok is bemutatták. A magával ragadó ritmus lendületében pördültek, fordultak, tarka szoknyáik lebbentek, hullámoztak. Az anyák is élték a pillanatot. Büszkén rögzítették az előadást telefonjaikra, miközben lábaik a székek alatt önálló táncot jártak.

Ami szép, tiszta és eredeti, az valódi örömöt okoz. Meghatódást szül. Mint a tehetség, amelynek látjuk szikráját, felvillanását és átragyogását. Az anyák megérintettsége a legváltozatosabb arckifejezésekben volt látható. Egy édesanya szabad utat engedett a könnyeinek, és annak is, hogy előadás közben odamenjen a lányához, megölelje és megpuszilja. Ettől a kislány is elpityeredett. Hasonló pillanatokban volt gazdag az elkövetkező pár perc is, amikor minden gyerek egy szál rózsával köszöntötte az édesanyját. A meghittség lassan hömpölygött át újra ünnepi vidámságba, gyerekzsivajtól élénk falatozásba.

Az anyák napi ünnepség azon ritka alkalmak egyike volt, amikor bepillantást nyerhettünk a foglalkoztatóközpont életébe. És bár nem a naponta zajló programokat láttuk, az előadásból kiéreztük a munkát. Azt, amelyet elhivatottan, a szakmai tudás helyénvaló és kreatív alkalmazásával végeznek munkatársaink. Hiszen hogyan lehetne egy színvonalas előadást összeállítani zeneileg valóban tehetséges gyerekek nélkül? Dicséretre méltó, hogy munkatársaink figyelnek a gyerekek készségeire és fejlesztik azokat. Az a két csoport, amelynek előadását mi is megtekintettük, zenei hallással, énekhanggal, ritmus- és táncérzékkel megajándékozott gyerekekből áll, akik, ha továbbra is megfelelő foglalkoztatásban részesülnek, és maguk is befektetik a szükséges munkát, szép zenei karriert futhatnak be.

A székelykövesdi nappali foglalkoztatóközpont tevékenységeit a helyi önkormányzat támogatja. Köszönjük!

Orbán Júlia