Zsiráfnyelven tanultunk
Mondd, te ismered a zsiráfokat és beszélsz is zsiráfnyelven? A zsiráf egy nagyon különleges állat, de mégis oly keveset tudunk róla, még kevesebbet az ő kommunikációs nyelvezetéről. A gyergyószentmiklósi Szent Ferenc Alapítványhoz járó gyerekeknek és családjuk számára szervezett a Gyulafehérvári Caritas egy interaktív családi délutánt október 30-án, ahol megismerkedhettek ezzel a titokzatos nyelvvel.
Fedjük fel a leplet arról a titokról, hogy mi is valójában az a zsiráfnyelv, mellyel a résztvevők megismerkedhettek! A zsiráfnyelv egy játékos metaforára utal, ami valójában az erőszakmentes kommunikációs nyelvezetet jelenti. Nagyon sok családban az erőszak alattomosan jelen van, és generációkról generációkra adódik tovább, mint egy tanult viselkedés. A gyerekek nagyon ügyesen lemásolják és megtanulják a felnőttektől azt, hogy amikor düh, feszültség, fájdalom érzése van bennük, azt hogyan kezeljék, hogyan oldják magukban. Egy gyerek életében az őt körülvevő környezet mind-mind példaként szolgál a tekintetben is, hogy a feszültséget, dühöt, megbántottságot hogyan oldja fel önmagában a felnőtt. Kiabálással-e, csapkodással-e, ütéssel-e, fizikai bántalmazással-e? Vagy talán más módon?
Igen, valóban léteznek más módozatok a tehetetlenség, feszültség, düh kifejezésére, mint az erőszakos megnyilvánulás. Ezen a délutánon a zsiráftól nagyon sokat tanultak a résztvevők. Lássuk csak, hogy mi emberek mit is tudtunk tanulni egy zsiráftól?
A szárazföldi állatok közül neki van a legnagyobb szíve – 13 kilóra is megnő, hogy elegendő vérrel lássa el a fejet. Számomra ez sokat mond a szív és a fej közötti kapcsolatról is. A foglalkozáson résztvevők közösen megbeszélték, és rácsodálkoztak arra is, hogy milyen békességben élhet az a lény, akinek a feje magasan a lombok között van, ahol tiszta a levegő és csend van. Egy-egy probléma közepette nagyon jó, ha kitágul a látókörünk, ha el tudunk csendesedni és több választási lehetőségre látunk rá. Játékos gyakorlatok által megélhették a résztvevők, hogy semmilyen problémát nem lehet megoldani azon a szinten, ahol a probléma van, csak egy magasabb pontról rálátva vagyunk képesek megérteni az összefüggéseket és megtalálni a kivezető utat. A zsiráf ezt a szemléletváltást szimbolizálja.
A zsiráf mellet a sakálnyelvről is tudomást szereztek a résztvevők. Nem mintha az egyik „jó” és a másik „rossz” volna. A különbség a „zsiráf” és a „sakál” között az, hogy a „sakál” mindennapjaink olyan helyzeteit képviseli, amikor tehetetlennek érezzük magunkat, és reakcióinkkal többnyire egyre mélyebbre kerülünk az elkeseredésbe és fájdalomba, míg „zsiráf” szemlélete és eszköze kivezető utat mutat az értelmetlen küzdelemből. Jó hír volt a csoport számára, hogy a zsiráfnyelv könnyen tanulható, elsajátítható.
A családi program végén a zsiráfnyelv gyakorlását tűzte ki célul a csoport, és a jövőben további alkalmakat teremtünk arra, hogy még jobban megtanulják és alkalmazni tudják.
A programot a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság támogatta.
Mezei Hajnal, fejlesztő pedagógus